Másvilág //Játéktér//

Abraham
Es persze mert miert is ne, hogy persze hogy nem segit?! Lassan kezdem azt hinni, hogy tenyleg nem akar visszamenni. Egynideig en is elkezdek maszkalni, majd hirtelen mint egy nagy fobottkalacs ugynolel korbe a kod egy kis teruletet. Persze a kivancsosagom nagyobb mindennel,. Igy kozelebb megyek de lassan elnyel a kod. A suru levego, mint egy menyasszonyi fatyol burul a kis teruletre igy tapogatozni kezdek, s kezeim fura dologba utkoznek. Hosszi, vekony, kemeny(bem felre erteni xd) kisse erdes megis nyalkas tapintasu. Mikor megprobalom eloszlatni szemeim elol a kodot merem csak vegig a hatalmas kovacsoltvaskaput mire raakadok. Rgy lepest hatralva olvasom el a felette ekesgedo feliratot, mire csak egy szo van irva. ,,Temető"

Maya
Mar egy jo ideje keresgelhetem a nagy semmit,mikor kezdem lassan ugy erezni hogy tul messzire mentem el a tobbiektol,ezert csak sarkon fordulva battyogok vissza most kivetelesen a rendes utvonalon de mikor visszaerek,Balti-nak nyoma veszett..es ot ismerve miert van olyan erzetem hogy nem valami szivarvanyos mezore keveredett...? Erre csak csettintek egyet nyelvemmel es vegul a fiu keresesere indulok. Ekkor beletrappolok egyenesen a kodbe,es mikor kesobb vegre kitisztul kisse latasom,megpillantom a fiut egy b*szott nagy kapu elott acsorogni. Most valamiert nem akarok odamenni ezert csak az egyik fa mogott megbujva kukucskalok ki de elotte meg ujra felcopfozom hajam hogy ne zavarjon annyira be.

Abraham
Ahogyanbelolvastam azt a szut, halovany mosoly huzodott az ajkaim sarkara. Hirtelen mintha lepteket hallottam volna, s az erzes, miszerint figyelnek elmagaslodott rajtam. Nem tettem semmit csak alltamnott osszevont szemoldokkel, de vegul megelemlve a kezem a kapu hatalmas kilincsere helyeztem. Ahogyan lenyomtam a nagy vasdarabot az egyetlen akadaly koztem es a temeto kozott nagyon hanhos es orituen lassu nyikorgassalntarulkozott ki. Mit sem torodve senkivel, vagy a kapun levo figyelmezteto s elrettento tablakkal leptem be a temetobe.

Maya
Mikor a srac belep a kapun csak halovanyan elhuzom a szamat. Semmi jo erzetem nincs effelol de akkor sem fogom magara hagyni. Ezert mar oda is battyogok a kapu moge majd mikor a srac kicsit messzebb megy,eszrevetlenul besuhanok egy masik fa ala es onnan figyelem tovabb az esemenyeket. Nem tudom miert nem akarok most oda menni hozza...de nekem most tokeletesen jo itt.

Abraham
Ahogy egyre beljebb megyrk ugy erzem egyre jobban, hogy figyelnek. Ez a hely olyan fura. A suru kod nehez lepedokent eresukedett a temetore, de megsem egy hely volt ez. Olyan erzetet keltett mintha a vilag minden temetojebol kivettek bolna egy darabotnes mint egy kulonbozo anyagokbol allo pokrocot foltoztak volna beloluk. Ahogyan egyre beljebb mntem elertem egy olyan pontra amit ismertem. Hirtelen kezdtem rohanni atvagva ezzel a feher zuhatagot, s hirtelen torpantam meg. Ott allva a sirko elott, labam remegni kezdett, majd nemes egyszeruseggelterdre rogytam. Egyszer jartam ezen a helyen mielott vegleg megszoktem volna. Mindig megigertem hogy rendszeresen eljovok de sose tettem. Nem voltam ra kepes. Es most csak terdeltem itt lerogyasztott fejjel okolbeszorult kezekkel es teljesen megsemmisulve.

Maya
Mikor a fiú egyszer csak fogja magát és elrohan, követem példáját és utána eredek, majd mikor tempója hirtelen lelassul majd később meg is áll,én sem teszek másképp.Csak csendben figyelem ahogy lerogy egy sírkő elé,és mintha teljesen kivonta volna magát a külvilágból..csak ott térdel,ökölbe szorított kezekkel és lerogyasztott fejjel..mint valami érzelmektől mentes robot.
Oda akarok menni...de lábaim mintha a földbe gyökereztek volna ezzel mozgásképtelenné téve engem. Erre csak halkan felmorranok,és egy kicsit megkaparom a fát. Na jó,sz*rok le minden eddigit. Hang nélküli léptekkel odasétálok hozzá majd végül mögé térdelve, kezeimet vállaira helyezem, és fejemet pedig kézfejemre hajtom. Nem szólok semmit, hanem csak csendben szuszogok mögötte. Egy régi történet úgy tartja hogy ha valaki szomorú, akkor a legjobb az, ha van akkor neki egy személy, aki nem feltétlenül csak szavakkal, hanem már a puszta jelenlétével is próbálja valamivel jobb kedvre deríteni az illetőt. Én megmondtam neki, hogy mindig mellette leszek,és a szavamat be is fogom tartani,ezt most már biztosra tudom.

Csak terdelek ott a sirko elott, s tenyleg meg akarok szunni. El akarok sullyedni en is a foldbe a hugom utan. Erzem valakinek a jelenletet, de nem foglalkozok cele. Mikor valaki a vallamra teszi a kezet es rahajtja a fejet, kisse felemelem a fejem de nem nezek ra. Erzem az illatat,nigy tudom ki o. Most csak el akartam rantani a vallm. Egyszeruen nem birtam elviselni senki erinteset. De megsem tettem. Egy ido utan, csak neman felalltam es elkezdtem kisetalni a temetobol.

Maya
Először semmi történik,csak később, a fiú feláll és elkezd visszafelé sétálni. Én csak továbbra is ott térdelek a sír előtt és elmerengve, kissé szomorkás tekintettel bámulom a sírkövön lévő feliratot. (Egyáltalán van rajta? ><) Már az elejétől kezdve sejtettem, ki nyugodhat itt de a név felolvasása biztossá tette bennem ezt a tényt. Igaz,hogy számomra még egy közeli személy sem vesztette el az életét, de valahogy teljesen képes vagyok átérezni az ilyeneket. Akármennyire is legyek gonosz, érzelmek nélküli s*ggfej, ilyet az ég világon Soha Senkinek nem kívánnék..
Csak halkan elkezdek egy lágy dallamot dúdolni (Spirited Away: Always With Me) miközben kezeim között egy átlagos méretű jégdarab jelenik meg, amelyet a dal közben kezdek el megformázni. Egy idő után az eddig formáltan darabból,mostanra már egy egész szép liliom alakja tűnik fel, de az egész munka csak a dal végére lesz kész,majd pont az utolsó pár dallamokkal teli ütem alatt, a jég virág,lassan kifehéredik így végül egy hófehér,csodaszép liliomot tarthatok a kezemben. Végül csak,egy igen halovány mosoly kíséretében, a virágot a sírkő oldalához helyezem és még egy ideig ott tartom kezemet, hogy egy kisebb jégtakaró, rendesen a falhoz tapassza a virágot. Erre a helyre nem szűrődik be olyan sok fény,meg ez mondhatni "varázs" jég, így csak elég hosszas idő után fog majd elkezdeni olvadni. Végül csak összekulcsolom kezeimet,és szemeimet lehunyva,halkan elmormogok valamit az orrom alatt,majd mikor ezzel is megvagyok, csak felállok és a fiú után indulok.

Ahogyan tavolod egy halovany dallam csapja meg a fulem mi tavozasommal elhalkul majd megszunik. Most valahogyan nem erdekelt semmi. Ez volt az ami ahoz kellett jogy ismet a regi taplo erzestelen fickonlegyek amilyennek a kastelyba jottem. Az volt az en szemelyisegem nem
Pedif ez a folyton csokot dobalo erzelgos masokkal torodo nyalgep. Az Cleo reszortja, nem az enyem. Neha mar ugy erzem kezdenek keveredni aszemelyisegek, de ettol a gondolattol csak felforsul a gyomrom. Most valahogy nem erdekelt mi lesz velem, vagy barkivel. Csak mentem keresztul az erdon kikerulve anpokot.x : nem volt ami megallitson.

Maya
Egy ideig azon az útvonalon haladok, amelyen Balti is de aztán gondolok, és nem sokkal később, elfordulok éppen az ellenkező irányba és úgy járom tovább az erdőt miközben egyre jobban elveszek a fák rengetegében. Most jó egy kicsit egyedül lenni..így legalább ki tudom végre rendesen szellőztetni fejemet. Csak lassú léptekkel haladok el a fák mellett, miközben kezemet folyamatosan végighúzom a fák érdes kérgein. Hm...megint rám jött az énekelhetnék.. De most úgy sem hallja senki,szóval csak nyugodtan!
Erre a gondolatra, sikerül valahogy egy másodperc alatt felszabadulnom és már neki is állnék dalolászni mikor egyszer csak eszembe jut valami..miért nem írok egy új dalt? o-o Hm..nem is olyan rossz ötlet..hát akkor írjunk egyet! x3 Öhm..de hogy kezdjek neki...? Várjunk..legyen benne először valami gitáros rész! Igen,és aztán jön majd a többi hangszer és végül az ének..hm hm, hogy milyen okos lettem nemrégiben ˇˇ  
Csak lassan battyogva járom az erdőt miközben összevissza dúdolgatok, de mindig valami nagy dallam kavalkád jön ki végül,így olyan sokra nem nagyon megyek...de egyszer csak. Nagy levegőt veszek, és nekikezdek egy teljesen más dallamnak, mely egész szépen passzol ahhoz a ritmushoz melyet közben letapsolok. Így már kapok is egy újabb adrenalin töltetet és ezzel az erővel fordulok sarkon és kezdek el lassabb léptekkel kocogni egyenesen előre, mikor a fa nagyobb gyökerein ugrálva mikor a földön szaladva és eközben csak engedem magam az érzésnek, és azt éneklem ami éppen jön, és ezzel akkora gond nincs is mert a dal így elég szépen is szól. Elég rég óta írok dalokat hogy könnyen képes legyek ráérezni az ilyenekre. Később a dal véget ér, így én is leállok..de csak egy pillanatra. Az elejénél,ott az énekes rész kezdése után, bele lehetne még rakni egy jó kis gitár szólamot alulra..mondjuk.
Erre elkezdek egy léggitáron játszani, miközben halkan duruzsolom a szólamát de végül csak elnevetem magam saját hülyeségemen. Ekkora idióta már nem lehetek..de,mégis!
Ezután csak tovább szökdécselek nagy boldogan, miközben újra rákezdek arra a dalra,de most már sokkal magabiztosabban,így hangos is szebben, és erőteljesebben szól. Észre sem veszem, hogy konkrétan visszaugráltam Balti-hoz, így néha elugrándozom a srác mellett, és ekkor teszek egy 360 fokos fordulatot tengelyem körül, majd csak tovább rohanok, miközben nagy vidáman dalolászom.
Rájöttem, hogy régebben is mivel tudtam visszahozni, akkori full hülye énemet..a zenével, semmi mással. Ekkor annyira képes vagyok átadni magamat a dalnak, hogy szinte teljesen megfeledkezem mások létezéséről és ilyenkor képes vagyok minden nélkül kizárni magamat a külvilágból. Ez az érzés annyira jó..szinte hihetetlen.
(A dalt megtekinteni Haru-nál lehet >:3)

Egy jo ido utan mikor mar nem hallottam, hogy kovetnek, csak
Lassitok lepteimen. Vegre ehyedul olyan jo ez a kis csend. A kod mar reg eltunt korulottem es most mar lassan az ejszaka veszi at a helyet. A napnlenyugvo fenye lassan rozsaszinbe boritja a tajat, s a masiknoldalon meg marnlatszanak a csillagok. Fura egy vilag ez. Hirtelen halk eneket hallok meg, mi egyre csak kozeledik. Ilyen kokolyan nincs. Nem tud lekopni rolam? Mikor elugrandozik mellettem ugy forogva korulottem tobbszor is marramorrantanak mikor rajottem teljesen felesleges. Aki hulye az hulye. Nem fogom elrontani az oromet. Csaknigy zsebredugott kezekkel nyugodtan srtalok tovabb mikor is valami furcsat latok. A rohadt eletve.
-Vigyazzz!- nyulok a lany utan es az utolso pillanatban rantom vissza, mielott meg lelepett bolna a kicseszett mely szakadekba.
-Nem tudsz figyelji?- piritok ra, kozben tekintetemmel alaposan vegigmerem nem eaett e baja. Bar telesen felesleges volt aggodnom hiszen visszarantottam igy max meglepodott.

Maya
Csak nagyban ugrandozom nem is figyelve arra hogy merre megyek igy legkozelebb az hoz vissza a valosagba mikor valaki hirtelen visszarant a karomnal (?) fogva.Eloszor hatra pillantok: Jéééè Balti az! Hat o meg hogy kerult ide? -Majd vissza elore: Itt meg egy cseszett nagy szakadek van. O.O
A kovetkezo kerdes hallatan tekintetem ujra a fiura teved majd egy kis ido utan meg is adom neki a vilag legegyszerubb valaszat.
-Nem.-bokom ki lazan mikozben csak enyhen oldalra biccentem fejemet.
Nem fogok itt moat minden fajta hulyesegeket mondani..egyszeruen csak magamat adom,es hat en tudok figyelni? Hat k*rvara nem.
Ido kozben megint eszembe jut az a dal mely azota mar a fulembe maszott ezert csak halkan elkezdem ujra azt a szamomra mar elegge ismert dallamot dudolni mikozben tekintetem a szakadek fele teved es egy picit fele huzva fejemet,mezem meg hogy konkretan milyen mely is lehet.

Ahogyan csak oldalra biccentve a fejet nemes egyszeruseggel kijelenti, hogy nem... Valami... Elpattan bennem. Kokolyan? KOKOLYAN?! Ez a csaj komolyan nem komplett! Uram isten milyen rizsaszin kod szallhatott at a szemem ele Cleplotol hogy ezt a csajt pesztraltam?! Csak megrokonyodott tekitettel engedem el s folytatom utam a szakadek peremen immarnoldalra. Az a dallam nem volt rossz hangzasu, meg nem hallottam, de most nem nagyon volt ra hangulatom.

Maya
Mikor kesobb elengedi karomat es tovabb indul,csak dudolva ulok le a szakadek szelehez es kezdem el labaimat logatni a levegoben. Viszont ekkor eszembe jut valami ami miatt a dal is abbamarad egy pillanatra.
-Te tenyleg nem birtad sokaig.-mosolyodom el majd csak karjaimat osszefonva tarkom alatt,kezdem el a mostanra rozsaszines eget bamulni.
Hm,most szomorunak kene lennem? Valojaban,szerintem a szivem legmelyen kisse az is vagyok csak most ez a hirtelen jott adrenalin segitteti ezt elfeledni velem.

Mar kisse messzebb jarok, mikor meghallom azt a kijelentest. De az meg mi a vereres....rol beszel? Lassan setalok vissza hozza es allok be fele.
-Megis mit nem birtam dokaig?- meredtem le ra fenyegeto kisse ketelkedo tekintettel.

Maya
Tok jol elhevereszem ott mikor a srac ujra megjelenik mogottem es a kerdesere csak bevagok egy "Ugye ezt most nem gondoltad komolyan..?" arcot de vegul csak faradtan sohajtok egyet.
-A ded nagyanyamat basszus..-morranok fel majd vegul tekintetem az ovebe furom.-Szerinted?

Abraham
Mikor felmorran, csak ugyanolyan merev flegma tekintettel figyelem it tovabb. Kis terpeszben allva karom mellkasom elott keresztbefonva allok egy neuek le ra.
-Fejtsd ki.- csupan ennyit mondok, es legyen vele megelegedve. Jo, tudom, hogy buno parasztsag most igy bannom vele azok utan amintortent es biztos osszetorom anpici szivecskejet, de oszinten.... Erezze magat k*rvara mrgtisztelve mert most elosszor tagadok meg valamit magamtol a masik fel erdekeben.

Maya
Hogy fejtsem ki..ezen meg mit kene?
-Te most tenyleg ilyen fogyatekos vagy,vagy csak szorakozol velem?-huzom fel labaimat majd allok fel.-Rendben akkor kifejtem...azt hittem hogy vegre talaltam egy olyan embert aki ugy fogad el es szeret,ahogy vagyok,minden kisebb nagyobb hibammal egyutt.-hangomrol a teljes komorsag sut le es egy kicsit kozelebb hajolok arcahoz,mikozben vegig tartom a szemkontaktust. Ezutan tartok egy kis szunetet.-De ugy latszik ujbol csak tevednem kellett.-hangom semmit sem valtozik...egyedul szemeim.. Csak bennuk jelenik meg ekkor az a mely banat es csalodottsag mely jelenleg engem tukroz.
Ah most mar sz*rom le...ha ennyire el akar feledni akkor csak rajta,nem allok az utjaba. Igy csak szo nelkul elfordulok tole es elindulok egyenesen elore.

Abraham
Mikor megkérdezte, hogy most szorakozok-e csak biccentettem alig lathatoan. Mikor végre kiöntötte a picike kis lelkét csak mereven hallgattam. Hangja nem árult el semmit, na de a szeme... A szeme tul sokat mondott. Láttam benne a csalódást és a bánatot. Most komolyan ennyire haTÁSSAL LETTEM VOLNA VALAKIRE? nÁLAM MÁR OLYAN MEGSZOKOTT VOLT, HOGY MINDENKI CSAK EGY EGYÉJSZAKÁS KALANDOT LÁT BENNEM, MERT JÓ PARTY VAGYOK ÉS ÉN SEM TARTOK SENKIT SEM TÖBBNEK MÉLTÓRA. dE EZ A CSAJ... (beszki Caps Lock bocsi nincs kedvem átírni xd) Ez a csaj komolyan megkedvelt. Ahogyan hátatfordított utána léptem és az első fának tolva szorítottam a törzséhez.
-Na most k*rvára figyelj, mert csak egyszer mondom el. Egy, nem bírom, hogy fogyatékosnak hivnak, ert a szemem és személyiségeim miatt régen kib*szottsokszor megkaptam és mostanra ráuntam. Kettő, nehogy azt hidd, hogy te vagy itt az éáldozat. Inkább örüljél b*zdmeg, hogy nem csináltalak még fel, és szakítottalak szét úgy, hogy a korházba kell feküdnöd mert össze kell varni a lábad közét! Láttad a hátam? Na azok a ribancok nem unalombol kapaszkodtak belém! Én kib*szott durván nyomom és még senkivel sem kivételeztem, emrt talán nem is tudok! Én ilyen vagyok, és az, hogy távol akartalak tartani amgamtól mert nem agyonhasznált darabb vagy az puszta figyelmesség, b*tdmeg! Ha ezt meg nem bírod értékelni, akkor meg nem én vagyok az értelmi sérült!-morogtam rá eléggé határozottan mert elegem volt hogy bámulom a depresszios vagy éppen álvigyoros képét.

Maya
Mikor hirtelen a falhoz nyom, csak csendben hallgatom további szavait miközben először mindegyikhez hozzáteszek valamit gondolatban, de azért megvárom mig a mondandója végére nem ér. Mikor ez megtörténik, csak sóhajtok egyet.
-Ezen sokat,nem tudok segiteni. Engem is rohadtul irritál már néhány beszólás de ez van.-hangom ugyanolyan semmitmondó mint eddig.-Milyen áldozat? Én először egyedül csak szerencsésnek éreztem magamat,hogy megismertelek téged, és ez köb még most is igy van..az áldozatok azok az emberek, akiket ilyenkor kihasználnak folyton és mikor a legnagyobb szükségük van arra a személyre akkor az csak röhögve otthagyja őket a sz*rban..te csináltál valaha is ilyet? Nem. Akkor meg miért is lennék áldozat? És mi van akkor ha durva vagy? Engem nem kell se félteni sem pedig megóvni, mert k*rvára képes vagyok ilyen helyzetekben vigyázni magamra! Mikor pedig meg saját magam rohanok bele minden hülyeségbe és megsérülök, akkor az is teljesen mindegy,hisz ezekből tanulok, hogy többször ne legyek ilyen felelőtlen mert egy következő eset akár még az életembe is kerülhet. És ha meghalok? Akkor majd szellemként fogom a sz*rt is kiijeszteni az emberekből és az sem olyan rossz buli. Szóval nem kell tartózkodni tőlem! Egyszerúen (nem találom ezt a betút (xD) sem ><) csak tedd azt amit a szived diktál. Ha úgy akarod, hagyj el, ha nem akkor meg maradj velem..én nem fogok semmit se rád erőltetni.-ejtek meg egy újabb apró sóhajt, és az utolsó mondatokra már hangom is teljesen lenyugodott és erre csak még egyszer finoman végigsimitok arcán, de kezemet pillanatokon belül el is emelem onnan.
Én megmondtam..azt csinál amit jónak lát, én nem fogom megakadályozni. Azzal amit én érzek,semmit sem kell törődni, mert az úgy nem igazságos. Amit ő akar,az lesz.

Milor elkezd visszakontrazni csak nyelek es nyelek es nyelek es a vegere kurvara elegem lesz belole.
-Tudod mit? Eppen az ilyen kijelenteseidbol latszik, hogy meg csak egy kibaszott gyerek vagy! Mert azok ilyen rohadt felelotlenek! Gondolkodsz is te neha, amikor beszelsz, vagy csak a szadnjartatod? Te megis hogy tudnal az agyban vigyazni magadra? Nemntudod olyan helyzetben milyen vagyok es hidd el nem a tenyeremwn hordoznalak! Az meg jogy bajod esik az is az en lelkemen szarad! Es ebbolnlatszik hogy nem csak hulye hanem onzonis vagy! Belegondoltal abba en mit ereznek ha miattam esne bajod? Es ha utana olyan jibat kovetek el anpusuta zermeszetemtol fogva hogy ott talan tobbet nem is erhetek hozzad? Heee? Es ki az, hogy ha meghalsz az buli? Ha meghalsz en magam hozlak bissza es nyirlaknkinujra! Majd megint visszahozlak es a szemeid elott verzem el hogy tudd kit ereztem!- vigyorgok ra mar kiabalva a fejere. Mikor a kezet megerzem az arcomon, csak egynpillanatraeglepodok de aztan ismet csak kibaszottmerges tekintettel meredek ra. Osziten ez volt eletem legnehezebb valasztasa. Ha itthagyom valszeg erzelmi roncs leszek de azzal csaknot vedem. Ha meg most letamadom akkornonzo modon az en javamat akarnam es azzal talan tenyleg komolyan megsebesitem... Utalom aznilyeneket!

Maya
És megint csak várok és várok, majd mikor végez,már azonnal fel is szólalok.
-Jó,akkor egy gyerek vagyok! És mivel ilyen a természetem ezért nem is leszek más a jövőben már többet soha!-morranok fel és érzem, hogy már megint jon egy ilyen lavina.-Akkor nem ott hordozol kész! Engem k*rvára nem érdekel, hogy mi lesz akkor ha bajom esik,és hogy a te lelkeden szárad? Mióta lettél ilyen kis kezes bárány hogy bárki fájdalma és sérelme is érdekel? És nem, nem gondoltam még bele, mert az a bizonyos gyerekesség mindig az orrom előtt lebeg. Hogy aggódsz miattam..eh, sokszor gondoltam erre de az idők során valahogy már félek bármire is gondolni, mert az a gondolat vagy vágy bármelyik pillanatban szertefoszolhat és akkor ennyi, hoppon maradtam.-hajtom le fejemet és egy fél perc erejéig el is hallgatok.
-Szóval...ha lassan már nem tartok a teljes megsemmisulés felé, akkor nem tudom..-motyogom ezt már jóval halkabban az orrom alá, miközben még mindig nem vagyok hajlandó felemelni a fejem.
Nem akarom látni az arcát..akkor végül csak újra visszakivánkoznék hozzá,és akkor a búcsú is sokkal de sokkal fájdalmasabb lenne, és én ettől szeretném megóvni magamat.

Mikor elkezdi lehordani a fejem, betelik a pofar.
-Hogy miota lettem ilyen gondoskodo? Bazdmeg csak veled vagyok ilyen es elhiheted hogy kurvara nemnilyen bagyok! De ha ennyire zavar teged is, akkor jo innentol szarok a fejedre!- ahogyan leuvoltom a fejet erzem hogy valami sotetkekes feny kezd aznoklom korul lebegni s mikor duhombe a lany feje mellett beleutok a faba az ott azona ponton hatalmasat reccsen es eltorve zuhan le a lany hata moge. Lihegve ideges zord tekintettel nezek a lanyra aki meg arra sem veszi a faradsagot hogy ram nezzen. Csak duhosen fujtatok egyet majd sarkon fordulok es elmegyek. Megbhallom a motyogasat. Ekkor egy pillanatra megfordul bennem a gondolat, hogy visszamegyek es leteperve kihasznalom a gyongeseget es megadom neli azt a mit akar, de nem. Ettol tobbre tartom... Eletemben elosszor tartok valakit tobbre...

Maya
Mostani szolasara mar nem mondok semmit se, mert nem akarok meg nagyobb bajt okozni. Mikor a fejem mellett belecsap a faba,egy pillanat alatt kikerekednek szemeim de mire barmit is tudnek reagalni,a fiu mar itt is hagy. Szoval dontott. Erre csak valami oknal fogva megejtek egy halovany mosolyt es csak lecsusszanok a foldre majd onnan mar nem is mozdulok tobbet. Csak uveges tekintettel bamulok ki a fejembol am ekkor erzem hogy szemeim lassan konnyesesni  kezdenek ezert csak rovabb mosolyogva hizom fel labaimat melyeket kesobb atkarolok kezeimmel es fejemet annak takarasaba rejtem.Nem hiszem el magamat...tisztaban vagyok azzal hogy mi lesz velem ezutan  de egyszeruen keptelen vagyok utana rohanni es konyorogni neki hogy ne hagyjon itt..az nem az en asztalom.

Ahogyan mentem elore kedvemnlett volna minden elpusztitani ami az utamba kerult. Viltakeppen igy is tettem. Nem pazaroltam az idom aztal, higy ferulgessem a fakat hanem egy kek plazmagolyoval egettem porra minden elem kerulo targyat. Nem tudom mar mennyi udeje mehettem, letarolva az erdot amerre jartam de egyre hangosodo csobogas torte meh a fulem. Hirtelen egy vizeses labahoz erkeztem. Hmmm... Pont ez kellett most nekem. Megfosztva magam a ruhaimtol setaltam bele hideg vizbe mitol vegiffutott rajtam a hideg. De most ez kellett. Lehutenem magam. Mely levegot veve alltam be a vizeses ala s hagytam hogy a hideg zuhatag a nyakambanomoljon. Egy kis ido utan pusztan a gondolatommal elkezdtem a mar kis tokent osszegyult vizet a labam vonalaban felmelegiteni igy egyutt tokeletes parost alkottak. Fentrol folyt a hideg viz a hatamra alul meg mintha csak jakuzziban alltam volna pont addig, hogy egy kis sziklara kiallva a derekamig erjenek a feltoro habok.