Angyalok és Ördögök /játék/

Mikor ő is felült álmosan tettem kezem az arcára, s nyomtam homlokom az övének finoman hozzá dörgölőzve.
- Jól vagyok... csak sajog mindenem. - sóhajtottam fáradtan. - Feküdj vissza! - nyomtam csókot a homlokára, hisz ő is olyan kába volt. Én valahogy...nem aludtam most jól.

Ahogyan visszanyomott egyetelmu, hogy nem.maradtam.ott. Azonnal felalltam es a furdobe menve beaztattam egtorulkozot hideg vizbe majd kicsavarva mentem vissza a szobaba.
-Ne ellenkezz, csak hagyd magad...- suttogtam ele terdelve mar az ajkaira. Leteve az agy vegebe a hideg torulkozot tapadtam az ajkaira ugy kezdve el levenni.rola a polojat. Csak annyira szakadtam el tle mig athuztam a fejen es a kezembe vettem a.torulkozot.
-Ez hideg lesz...- suttogtam ismet majd csokoltam meg mikozben finoman a hadahoz erintettel a torulkozot. A csokokkal es nyelvem jarasaval akartam elterelni a gondolatai mikozben a hasat es mellkasat hutottem.

Mikor hirtelen felállt kómásan néztem utána. Hallottam folyni a vizet, meg hogy csinál valamit a fürdőben, de igazán fel sem fogtam. Ahogy visszajött csak a szemmel követtem, s mire észbe kaptam már a csókjaival halmozott el. Természetesen visszacsókoltam, de most valahogy nem bírtam. Fájt a fejem, sajgott minden porcikám, nem volt erőm ehhez. Ahogy vetkőztetni kezdett szinte bábként hagytam, s mikor megéreztem a hideget azonnal megrezzentem. Ne... ez olyan rossz. Ne csináld... nyűgösen próbáltam meg elhúzni a fejem, s elhúzódni tőle.

Hogyan elhuzodott a fejevel, csak halovanyan felnyohtem.
-Fekudj le. Es hayd magad.-tooltam le az agyra finoman majd teritettem ra teljesen a torulkozot.
-Ne mozogj...-szoltam ra finoman, majd felallva egy kis torulkozot vizeztem be es azzal az arcat kezdtem simogatni, majd tettem ra a homlokara.
-Meleg a fejed Will...de lehet csak miattam. Tul soka vagyok hozzad kozel...-sohajtottam fel fajdalmasan ugy probalva lehuteni...

Ahogy azt mondta maradjak nyugton morogva néztem rá. Valahogy olyan fura volt... most nem fáztam, most melegem van... majd megsültem. Mikor rám terítette az egész terülközőt, majd felállva vissza ment a fürdőbe nyűglődve dobtam le magamról. Úgy éreztem magam, mint valami hisztis kölyök. Ahogy az arcom kezdte el azzal a hideg vacakkal kínlódva nyögtem fel. Mikor megejtette, hogy lehet miatta vagyok ilyen meleg felmorrantam.
- Ki ne találd, hogy ez is a ti hibád! - nyögtem hisztisen a homlokomon lévő törülközőt is ledobva

Ahogyan ledobitt magarol mindent vilamokat tudott volna szorni a szjtm.
-Maradj mar nyugton egy kicsit! Olyan vagy mint egy hisztis k*rva!-morrantam majd alltam fel. Szelesr myitottam azblakot majd felsedve a torulkozoket vizeztem be mindkettot eints nerdekelve jigy hisztizik.teritettem ra.

Nyűgösen vergődtem, de mikor láttam azokat a szemeket kissé lenyugodtam. Ahogy leteremtett finoman húztam el a szám...persze...mert te tudod milyen az. Mikor felállt és kinyitotta az ablakot, majd újra kimosta a törülközőket és rám terítette őket hagytam neki. De amit rám került a kicsi is, hozzá vágtam azt a vizes rongyot, majd kuncogva figyeltem őt. Tudtam, hogy most meg fog ölni, de akkor is vicces volt.

Ahogyan hozzam vagta azt avizes szart a belole csopogi viz a szamba ment, mit aztan telive rkoptem.
-Idiota! Na varjal csak...-vigyorogtam ra amolyan pszichopata modon. Direkt nem tette semmit csak egy szeket az agya melle huzva ultem le ra es azzal a pszichopata fejemmel mereven nezve it kezdtem el jatszadozni a vizs ringgyal le ne veve rola a tekintetem.

Ahogy köpött morogva ültem fel. A két karomon megtámaszkodva fél szemem kinyitva néztem őt.
- Milyen viselkedés ez?! - kuncogtam. Ahogy fenyegetni kezdett, majd egy széket húzott az agyamhoz kíváncsian lestem őt. Egy darabig eltűrtem, hogy semmit sem tesz csak bámul rám, de már nagyon zavart.
- Te mi a jó eget akarsz?! - kérdeztem zavartan, még mindig nevetve.

Ahogyan azzal zart nevetessel kerdezett csak me betegebb es remisztobb lett mosolyom.
-Semmit. Csak nezlek. Es majd figyellek mikor alszol. -Mondtam nyugodt hangon ugy dontve kisse oldalra a fejem.

A törülközővel törölgetve magam vártam a választ, s mikor megkaptam azonnal felkaptam a fejem.
- Na nem! Ezt hagyd abba! Most! - fogtam meg a kezét és csókoltam a tenyerébe.
- Inkább aludjunk! Jó leszek ígérem! Ijesztő vagy... - nyűgösködtem.

Ahogyan a tenyerembe csokolt es mondogtni kezdte hogy inkabb aludjunk mert iEszto vagyok nem rezdult az arcom.
-Aludj csak Will... En nem mozdulok sehova. Itt leszek es majd nezlek.-suttogtam azon a nyájas beteges hangon vegig a szenebe bezve majd csokoltam en is tenyerebe ugyanugy ot nézve

Mikor megszólalt azon a hangon kirázott a hideg. Ilyenkor...annyira utáltam, hogy ördög. Mi nem tudunk ilyet.. Talán jobb is. Csak lestem azt az őrültet, majd mikor a tenyerembe csókolt morogva rántottam el a kezem, s neki hátat fordítva, fejemre húzva a takarót feküdtem le. A takaró..mint egy pajzs mindentől meg óv...tőle is!
- Utállak! - morogtam gyerekesen

Ahohyan rántotta kezet morogva a takaró alá bújt, egy ideig meg negtem őt.
-Aranyosan allszol. Latlak Will. Nem tudsz elbujni. En itt vagyok és figyellek..-szolaltam meg megint zon a hangon de mar mosolgtam mivel nem látta es az ajkamba is haraptam hogy elfojtsam a feltörni kívánkozó rohogesem.

Mikor ismét megszólalt megrezzentem. Ez..ez borzaqlmas... hogy tehet valaki ilyet? Ez rémes. És én vele járok? Komolyan?! Hallva azokat a szavakat vártam pár pillanatot, majd felugrottam.
- Még egy szó és elhagylak! - néztem fel rá fejemen a takaróval, morcosan, persze nem gondoltam komolyan.

Mikor már fenyegetőzni is kezdett kozel voltam a röhögéshez.
-Dehogy fogsz...Nem tudsz. Mert en mindig ott leszek mögötted és figyelni foglak.-szolaltam meg de nem birttam tovabb es olyan 5mp várakozás után elrohogtem magam. Vigyorogva fekudtem vissza mellé az ágyba ugy bujva hozzá.
-Remélem nembfelsz nagyon tőlem.-nyomtam csokot vigyorogva a homlokára.

"Kissé" zavart fejjel hallgattam őt, s csak még kevésbé lett olyan a fejem, mikor elnevette magát. Bolond ez a fiú...az biztos. Mikor vissza feküdt mellém és homlokon csókolt hangosan sóhajtottam egyet.
- Áh... de jó tudni, hogyha egyszer szakítunk akkor zaklató leszel! - vigyorogtam, majd nyomtam gyors csókot az ajkaira.

A kis megjegyzesere csak fvontam a szemoldokom.
-Ha elhagysz akkor a pokol.ura leszek és megkeseritem az életed.-mosolyogtam rá ártatlanul aranyosan majd csokoltam meg en is.

Hallva azt a megjegyzést...egy pillanatra lefagytam. Hát ez... ez megnyugtató. Bosszú álló típus a drága...
- Nem foglak én elhagyni... Majd szépen feljársz hozzám ebbe a világba minden este és együtt alszunk mint most! - mosolyogtam édesen és adtam vissza az előbb adott visszacsókját.

Mikor kijelentette mit figok csinalnu csak gunyosan nevettem fel.
-Aha persze. Vagy te szepen lejossz en meg kikotozlek es ottmaradsz.-vigyorogtam uAnolyan artatlanul.

Mikor megkaptam a válaszom egy pillanatra felpillantottam a plafonra, mintha elgondolkoztam volna.
- Őőőő nem! - vágtam rá - Esélytelen! Vagy te jársz fel, vagy én le...de én...nem szeretem az ottani közeget! - vontam vállat

-Akkor te jarsz majd le.-helentettem ki egyszerűen..
-Nem ertem miert tartasz ennyire tőle. Fogalmad sincs mi van odlenn. Az ustben bugyogi lelkek csak egy kitalalt hülyeség.- engedtem el megsertett abrazattal, majd huzodtam kissé.

A kijelentésére összevontam a szemöldököm. Ezt nem teljesen így gondoltam.ikor olyan durcásan húzódott el szemforgatva sóhajtottam fel.
-Tudom jól! Mert szerinted mi a felhőkön lakunk?! Ahj... csak nem szeretem... egyszerűen...nem. - vontam vállat fintorogva. Nem ítéltem el azt a helyet, de...tudtam nekem ott nincs keresni valóm.

Csak megforgatt a szemem.
-Igen hogyne, es a Jezuska hozza az ajandekokat,mi?-neztem ra.cinikusan. A kijelentesere csak felsohajtittam. Azthiszem kezdtem beletorodni hogy ez igy koztunk nem fog mukodni. De amug lehet en elhuzom... Szorosan oleltem magamhoz.ugy csokolva meg melyen. Ki akartam elvezni a pillanatot.

Nem kellett az ő képessége ahhoz, hogy tudjam mire gondol. Látszott az arcán és én..ugyan erre gondoltam. Hogy ez így nem megy. Lesütöttem a szemem, s mikor magához húzott és azzal a vággyal adott nekem egy mély csókot biztos lettem a dolgomban. Én...életem végéig érezni akarom a melegét.
- Talán...ha nagyon megerőltetem mgam...akkor le mehetek hozzád oda én is... - nyögtem az állának döntve homlokom