Angyalok és Ördögök /játék/

Vegul az ejszaka kozepen kerultem vissza az agyba. Keresztben atdolve Constantinon bujtam hozza amennyire csak tudtam es ugy ahogy voltam ruhastol, megintcsak szemuvsgben nyomtam neki a fejem. Most mar tenyleg csak aludni akartam. Bar... holnap ugyis beszelni szeretnek a terveimrol az urammal.

Ereztem ahogyan eldolt rajtam, mire a hirtelen sujtol felnyogtem. Ahogyan jozzambujt mar osztonosen oleltem magamjoz ugy bujva hozza en is. Par faradt, ragaszkodo csokot nyomva nyakara, vallara nyammogtam parat majd aludtam vossza ismet. Nekem az ilyenekhez nincs kapacitasom. Teljesen atszoktam nappali eletmodra.

Reggel ugyan keltett az ora, de csak faradtan kinyomtam. Ma nincs elsom o meg ugyis csak az ora felere megy be. Faradtan fordultam fele, epp csak nyitva tartva a szemem. Hozza hajolva elkezdtem csokolgatni, lagyan simogatni es ebresztgetni. Majd felkelve ha mar ugy is ruhaban vagyok lementem magunknak reggeliert. Visszaerve az agyszelere melle ulve hajoltam le hozza s csokolgattam meg a nyakat.

Ereztem azokat az ebresztgeto csokokat, mire csak hallkan nyoszorofni kezstem. Utana kis szunet, majd megint, de a nyakamon csunya pontot ertek igy atkarolva a nyakar huztam le magamhoz ugy csokolva meg melyen, meg kise nyutva a szemem.
-Aludjunk meg...koran van...-nyoszorogtem almos gyerekkent.

Mikor hirtelen lerantott es megcsokolt halkan nyogve csokoltam vissza.
- Jaj te ovis.. Gyere kellj fel...hoztam enni... es beszelnunk kell valamirol... - neztem ra sejtelmesen mikozben oda adtam a szatyor kajat.

Ahogyan ovisnak nevezett hallkan, mosolyogva nyogtem fel. Mikor a szatyrot a kezembe nyomta azzal a nezessel mar sejtettem, hogy nem igazan fog tetszeni az ötlet.
-Miről lenne szó?-neztem ra kerdon. Felulve kiultem az agy szelere ugy kezdtem nyujtozkodni,ajd almosan torolgetni a szemem.

Csak a szememmel kovettem mozgasat. S lattam rajta nem reoes az oromtol...
- Mond.. mit tervezel a suli utan? Hogy kezded el azt a jovot amit tervezel? - billentettem meg a fejem majd sutottem le a szemem.
- En... tudod kivancsi lennek egy emberi egyetemre is.. szeretnek oda jarni! Megnezni mondjuk a tortenelmet az o szemszogukbol...

A kerdesere hogy akarom elkeudeni a tervezetteket az iskola utan, csak megvontam a vallam.
-Az egyik fovarosban megveszem az egyik nagyobb epuletet es ott kezdem el a tervem.-mondtam unottan a zacskoba turkalva, de az o otletere megakast a kezem.
-Hidd el...nem akarod azt tudni...-motyogtam hallkan, lesutott szemmel, ugy foedultam feleajd neztem egyenesen a szemebe rodeg tekintettwl.
-En lattam a tortenelmuket. Azpknak a szemeben es elmelyeben kik oda lentre kerultek. Es hidd el...szornyubb az mint ahogyan te el tudod kepzelni.

Latva azt a tekintetet gorcsbe randult a gyomrom. Tudom en...hisz a mennyben is ott a lelkek fajdalma...de... de meg ez sem tantorithat el! Amugy sem...ertek sok mindenhez a tanulason kivul... a tortenelem pedig a kedvencem...
- Kerlek...tamogass en.. ha bekerulnek oda... az nagy siker lenne nekem es... nem lenne rossz jo papirokkal rendelkezni... - motyogtam majd elmosolyodtam
- Es... melyik fovarosra gondoltal?

Mikor elkezdte mahyarazni a dolgait fajdalmasan sohajtotram fel. A kerdesere csak megvontam a vallam, ugy fekve el vissza az ahyon, hizva magammal.
-Figywlj...en csak feltelek mert mar ismerem az o nezeteiket is. De... Ha ezt szeretned... Ram szamithatsz...-kezdtem finoman simogatni az arcat, kisopprve onnan par tincset.

Mikor magahoz huzott finoman doltem ra s furkesztem a tekintetet.
- Koszonom - sugtam mikozben finoman a mellkasara dontottem a fejem.
- Es...tokyo nem tetszene? - vihogtam

Finoman kezdtem simogatni a hatat, ugy fekudve es bamulva a plafont. Meghallva a kerdeset ismet megbontam a vallam, ugy kezsve jatszadozni a toncseivel.
-Nekem mindegy. Ha ott akarsz maszkalnifelolem ott is lehet. Ott legalabb van eleg epulet.

Mikor megint megvonta a vallat kicsit erdekesen neztem fel ra.
- Neked minden mindegy? - kerdeztem vissza hitetlenul. Nekem tul laza...
- Hm...hat majd ahol jobbak az egyetemek..ahol kedvunk lesz...majd elvalik! - hajtottam vissza a fejem

A kerdesere vigyorogva nolontottam,akd ahohyan visszahajtotta a fejet, csak sogatni kezdtem.
-Majd ahova te szeretnel oda megyunk.-simogattam finoman , neha kellemesen megkaolgatva.

Egy jo ideig csak csendben fekudtem a mellkasara hajtva fejem, pihengetve. vegul faradtan nyogtem fel.
- Tudod mit? Tegnap toled vettem el az idot ma a sulitol... ne menjunk elso orara.. egyumk valami rendeset is! Szendvicsen elunk...- fujtattam faradtan

Mikor elkeudett ugy fujtatni csak hallkan nevettem el magam.
-Oke. Fozol?-neztem le ra szemtelwnul vigyorogva, ugy simogatva vegig a gerincet.

Mikor azzala pimasz vigyorral az arcan szolt be lehunyt szemmel vigyorodtam el.
- Nem.Inkabb koltom a penzed! - szoltam vissza

Elmerengve kezstem sogatni az arcat, majd mosolyodtam el gonoszan.
-Most lebuktal. Csak a penzem miatt nem jahysz el. Tudtam en.-suttogtam ehes rwkintettel, pasz vislgyorral.

Mikor fekszolalt kinyitva szemem amolyan "Hagyjuk maar" fejjel neztem ra majd nyuktam el rajta megjobban.
- Jah... meg a szex miatt... ja es a vedelem miatt! - kezdtem sorolni miert is olyan jo vele jarni

Hallva hogy sorolja a dolgokat egyre sotetebben kezdett csillogni a szemem.
-Tudtam én...-huztam fel magamhoz ugy keudve dorombolva a nyakaba dorgolozni.

Mikor ismet tudtamozni kezdett szemem forgatva csokolgattam meg a homlokat. felulve kezem felenyujtva huztam fel.
- Gyere..menjunk! - mosolyogtam ra mikozben finoman lokdostem le az agyrol hogy keszuljon.

Ahogyan felhuzott ea bokdosni lezsett csak gondoltam egyet majd magamala teperve nyultam el rajta teljeaen.
-Szikla vagyok...-nyammogtam elnyujva a hangom ugy nehezedve ra.

Ahogy hirtelen lehuzott es ram fekudt halkan nyoszorogve terultem ki alatta.
- Eh... erzem... - nyoszorogtem mikozbem probaltam letolni magamrolde vegul csak atoleltem. Bolond fiu...

A probalkozasara, hogy letoljon csak hallkan nevetni kezdtem. Mikor atolelt en is ezt tettem majd atfordulva hiutam magamra, mehogy agyon nyomjam.
-Szeretlek...-suttogtamosolyogva majd csokoltameg.

Mikor átforditott minket csak nagy levegót vettem, s próbáltam vissza helyezni a bordáim oda ahová valók. Mikor azt sógta szeret csak egy pillanatra néztem fel rá, majd le majd ismét fl és elmosolyodtam.
- Mh...ördögöm van... hogy az enyém vagy - öleltem ét a nyakét kuncogva egy kis szóvicces, de valüban..nagy szerencsém van vele.