Szellemház /játék2/

Abraham
Mikor mondta, hogy azt o nem engedne, csak elvigyorodom.
-Nem ismered... Rohadtgyorsan kinoz es gyilkolnis... Nem lenne idod odaerni... Ezert sem akarok melloled elmozdulni mert itt biztonsagban erzem magam.-vallom be "ferdiasan". Lattam hogy faradt igy csak ugy huzom az atkarolt vallanal hogy a fejet a vallamnak hajtsa es a hatamat egy fanak tamasztom, nem szva semmit.

Maya
-De en akkor is odaernek...-motyogok mar kisse komasan majd miko jobban magahoz huz,fejemet ovatosan a vallara hajtom mikozben karjaimmal finoman atolelem derekat. Most olyan jol esik a kozelsege..-Nem fogom hagyni hogy...barmelyikotoknk is...baja essen..-lassulok le teljesen es pillanatokkal kesobb csak lehunyom szemeimet es mar el is nyom az alom,igy csak halkan szuszogba bujok hozza mikozben a vilag osszes kincseert sem engednem el ot.

Abraham

Mikor elkezdi bizonygatni hogy o marpedig akkornis odaer csak halkan kuncogom el magam.
-Jo,persze,odaersz...-mosolygok beleegyezoen hiszen mar nagyon komas. Ahogyan magamjoz huztam atolelte a derekam es meg motyogva hogy nem hagyja hogy bajunk essen el is aludt. Istenem milyen kis aranyos ez a lany. Ha az a barom egyszer megbantja en kitekerem a nyakat. Finoman vettem az olembe, es alltam fel vele, visszamenve a hazba. Nem vol nehez megtalalni melyik ajto az ove. Amelyik befele nyilik de kifele volt talpala. Hmmm... Akkor ezert faj annyira a labam... Finoman fektettem le Mayat az agyra es nem kezev erofeszitesbe kerult de le tudtam szedni magamrol. Utana valahoyan visszatakoltam az ajtot persze csak puszta kezzel nem szerszamokkal mert srnkit nem akartam felebreszteni. Ahogy ez megvolt vettem csak eszre higy gyakorlatilag csak egy halonadrag meg egy cipo van rajtam... Balti nagyon siethetett... Szoval ledobva magamrol a cipot fekudtem be en is az agyba. Sokaig nezegettem a lany alvo arcat. Olyannlis artatlannak tunt. Es olyan szepnek. Nem tudom mi utott belem, talan a megszokas, talan nem de kozelebb hajolva csak egy nagyon apro nagyin finom csokot nyomtam az ajkaira. Na tessek, meg egy ongyilkos kiserlet... Ha ezt Balti megtudja akkor mar tenyleg nem allok meg tobbet ebben a vilagban...

Maya
Nem is tudom mit álmodok..hol valami jót, hol pedig éppen az ellenkezőjét..vagy csak a nagy sötétség.. Ekkor hirtelen finom tapintást érzek ajkaimon, mire egy kicsit mocorogni kezdek, majd végül csak halkan nyüszögve gurulok neki a srácnak, és bújok hozzá,amennyire csak tudok, de végül már olyannyira hozzápréselem magam,hogy ezzel már elkezdem az ágy széle felé tolni őt. Én eközben, semmiről sem tudva csak durmolok tovább, néha-néha halkan nyöszörögve vagy nyammogva.

Mikor eppen hogy elhuztam a fejem Maya hirtelen elmezd hozzam bujni. Ajaj... Ez igy nem lesz jo... Nagyon nem lesz jo... Balti engem ki fog nyirni... Pedig annyira szeretnek en is jozzabujni... Csak azt veszem eszre, hogy egyre kijelebb vagyok ahogyan probalok menekulni. Vwgul csak egy nagy fajdalmas kialtas kisereteben zuhanok a kemeny fodre es nyekkenek nagyot.
-Meg, hogy nem hagyja, hogy bajom essen.-morgok csak ugy magamnak a hatam tapogatva.

(Nyehehehe,ez tetszik xD)
Maya
Nem nagyon reagálom le, mikor a fiú egy kiáltás kíséretében lepottyan a földre,így csak tovább durmolok, de közben viszont még mindig oldalra gurulok. Így végül én is a földön végzem,csak nem a kemény talajon, hanem pontosan Cleo-n. De jelenleg vagyok olyan fáradt hogy erre se ébredjek fel,ezért nemes egyszerűséggel kényelembe helyezkedem a fiún majd átölelve őt,fúrom bele fejemet mellkasába és csak ott szuszogok tovább,apró fújásaimat meztelen felső testére eresztve.

/okeee ezt meg visszakapod! >.</

Abraham
Mar eppen tapaszkodtam volna fel, mikor az a noszemely ramzuhant igy meg vagy ket bordam eltort a kemeny padlon. Oke, most abrandultam ki a kislanybol. Rendben Balti, a tied lehet, megtarthatod. Szenvedj vele te! Amikor viszont a lany atolelte a nyakam es a mallkasomon ereztem a szuszogasat ujra ellagyultam. Egy ilyennkis aranyosra, megis hogy lehet haragudni? Nyogve ultem fel az olemve veve es mar keresztve fektettem az agyon hogy a kettamla megfogjon minket.

(Egyszeruen...lusta vagyok felkelteni xD
Maya
Erzem ahogy lassan a levegobe emelkedem igy csak jobban rakazdek  a nyuszogesre mikozben szoritasom is joval erosebbe valik. Nem fogom elengedni ot sohaaaa! Igy,mikor visszakerulok az agyra,csak meg jobban belefurom arcomat a fiu mellkasaba,de egyszer csak eszembe jut egy vicces emlekem mire nem birom ki,almon kivul is,halkan felkuncogok es ekozben ugy dorgolozom Cleo-hoz mint egy kismacska.
Viszont hirtelen minden veget er egy pillanat alatt igy csak elengedem a fiut majd gyorsan odebbgurulok,hatamat vegul a mogottem levonek mutogatva.

Mikor megereztem, hogy csak megjobban olel felnyogtem. Van ero a csajban, nem mondom... Ahogyan minz egynkismacska dorgolozik hozzam nagyot nyeltem. Francba,francba,francba,francba... Kezdem nagyon megkedvelni a csajt es az sose jo... Foleg nem ha Baltie... Ebbol oltari botrany lesz... Szegeny lany... Amikor hatatfordit nekem csak fellelegezem. Szivem szerint itana mentem volna, es hatulrol olelem at.... De nem... Nem tehettem... Pedig most olyan jo lenne...

Maya
Álmaim ekkor akaratlanul is arra a témára terelődnek, hogy mégis hogyan üldözzem el innen a fiút..ember,ennyire ragaszkodó már nem lehetek! ..De,mégis.... Ahogy ezen töröm a fejem viszonylag sikerül minden álmot kiölnöm a szememből,így már csak színlelem a durmolást. 
De mit csináljak..? Szavakkal nem tudok hatni rájuk,és szerintem tettekkel meg végképp nem..vagy várjunk csak..megvan!! Erre a gondolatra csak megfordulok így most már lábammal veregetem ágyam támláját. Igen,és ha jól emlékszem, lennie kell itt egy szekrénynek, pontosan a fejem mellett. Csak óvatosan oldalra bökök könyökömmel,és örömmel konstatálom hogy még mindig tisztán emlékszem szobám alaprajzára. Na de akkor...
Lassan elkezdek halkan, majd később már egyre hangosabban nyöszörögni, és ehhez később társítok egy kis mocorgást is. Ekkor elkezdek puffogni a puha paplanba ám egy kósza pillanatban fogom magam,és egy picit odébb gurulva, fejemet nemes egyszerűséggel b*szom bele teljes erőből a kis szekreny sarkaba,mire már ténylegesen is egy rohadt hangos,talán még nyöszörgésnek mondható hang hagyja el torkomat.
Basszus basszus basszus,nem gondoltam volna hogy ez ennyire fog fájni!! Végül, hál' istennek,olyan szinten foglalkozom a jelenleg mindent elsöprő fájdalommal,hogy észre sem veszem,hogy egyre csak kezdek kigurulni az agy szelehez mignem vegul ujra a folron vegzem...es persze hogy fejre esek!
Igy csak halkan nyoszorogve nyitom ki szemeimet,majd felterdelve,ovatosan kikukucskalva kezdem el az agyamon levo fiut bamulni. Hatalmas tengerkek szemeimbol viszont most elveszett az a bizonyos csillogas.
-He...te tudod hogy en ki vagyok?-pislogok ra kerdon es a poen halovany szikraja sem jelenik meg arckifejezesemen.
Igazabol mindenre szin tisztan emlekszem,de hatha ezzel az eljarassal valahogy sikerul gyozelmet aratnom...bar vannak ketsegeim affelol hogy egy ember,pusztan ennyitol elveszithetne az emlekeit...de azert egy probat meger nem?

Abraham
Hallom hogy a lany nyoszorgni kezd, majd valami
Hatalnasat koppan mire riadtan pattannak ki a szemeim es ulok fel. Es nem normalis. Almaban mazochista. Mikor vegul a foldre esik es a fejere nagyon megilyedek.
-Uristen Maya jol vahy?-pattanok fel azonnal majd terdelek le melle. Amikor megkerdezi, hogy en tudom e jogy o ki egy utemet kihagy a szivem. Neeeeem.... Ez nem lehet... De a szemeben a leghalvanyabb atverest sem latom.
-Ne ne ne ne neeee... Balti ki fog nyirni... Balti ki fog nyitni... A sajat kezem altal fogok meghalni... Ez felakaszt mindkettonket... Nekem vegem...- kezdek el maszkalni a szobaban a hajam teve a siras szelen mi a hiszterikus hanhombol igen csak halltszik.

(Belegondolva...Maya a vegen nagyot fog koppanni o.o)
Maya
Csak megszeppenve figyelem tovabb a fiut majd kesobb kerdesek hosszu sorozata hagyja el szamat.
-Ki az a Balti? Es miert nyirna ki? Te ongyilkos akarsz lenni? ....Micsoda?!-akadok ki kisse a vegen es csak eljatszom az osszezavarodott leanyzot ami viszonylag egesz jol megy.
De a kerdesemre meg mindig nem kaptam valaszt... Mar pattannek is fel,mikor orrom hegyen valami voros folyadekot velek felfedezni.
-Ez...ver?-kezdek el huledezni majd csak letorlom a cseppet orromrol,es vegul megis felallva,a tukorhoz setalok es ekkor eszreveszem,hogy homlokomon egy eleg szep heget sikerult szereznem mely viszont kevesbe verzik.
Latszolag elborzadok a latvanyt figyelve. Kesobb fejemet gyorsan Cleo fele kapom es sietos leptekkel megyek oda a fiuhoz.
-Mondd meg! Ki vagyok en?!-szolalok fel kisse idegesen majd csak indulataimbol kifolyolag elkezdem a srac mellkasat utogetni.

Abraham
Ahogyan ramzuditja a kerdesek sorozatat... Ha korhazban lennek tuti rohannanak hozzam az orvosok mert leallt a szivem. Mikor meglatom hogy verzik a feje lecsordul az a kikivankozo konnycsepp a szemembol. Uristen... Engem Baltazar komolyan megol... Ezt tenyleg nem fogom tulelni... Ahogyan utogetni kezdi a melkasom valami tortenik velem...Valami szornyu, ami meg sose tortent.
~Mit tettel vele te barom?!~ez a hang... A fejemben szolalt meg... Balti... Tudja mi van...
-Maya fejezd be a hulyeskedest! Nem erted? Engem es magat is... De foleg engem... Ez ki fog nyirni!- ragadom mega. Lany csuklojat es kerlelem ot mar sirva... Felej... Nem... En nem akarok meghalni!

Maya
Mikor megragadja a csuklomat es ugy kezd el nekem konyorogni,immaron sirva,hihetetlenul osszeroskad a szivem. ...De ha mar elkezdtem,nem allhatok le.Kisse remegve olelem at es kezdem el finoman a hatat simogatni. 
-Ssh, ne aggodj,nem lesz semmi baj. Megigerem neked hogy nem fog bajod esni.-suttogom neki de hangomat jelenleg kisse atitatja a felelem mely mar nem csak a jatek miatt van.
En...nem ezt akartam...azt hittem,ezzel valahogy majd sikerul eltavolodnom toluk..de hatalmasat kellett csalodnom.
-Szoval bizz bennem..-emelem meg fejemet majd csak eleresztek egy biztato es tiszta mosolyt.-Rendben? ^^

Abraham
Mikor kissr remegve atolel csak meg mindig konnyezve zihalok. Nem... Muszaly normalisnak lenji mert tenyleg meghalok...
-Mond hogy csak atvertel... Mond, hogy trefa volt... Kerlek...-kerlelem meg mindig mikor olel engem. Hiaba mondja nekem hogy bizzak benne... Baltj itt van... Erzem... Figyel es hal mindent... Es ha o valamit eszrevesz vagy ha ez megis valosagos es arra o rajon... Nekem megashatjak a sirom...

Maya
Hallom,hogy meg mindig zihal mely meg nagyobb buntudatot okoz.  Ahogy kesobb aztan szavait hallgatom,vegleg megall bennem az uto. Kezeim meg jobban megremegnek es erzem hogy lassan szemeim is konnybe labadnak kisse. Kesz...eddig birtam.
-Cleo...-nyogom ki a fiu nevet immaron a valodi felelemtol reszketo hangon,majd kisebb reagalasi ido utan,ujra felszolalok.-Kerlek...utaljatok meg..vagy gyuloljetek...barmi...megis mit kell meg tennem?!-emelem fel hangomat a mondat legvegere mikozben nehany rakoncatlan konnycseppnek sikerul elkerulnie figyelmemet igy azok csak lassan kigordulnek szemeimbol,egeszen le,ajkaimig.
Szemeimben jelenleg annyi erzelem van hogy azokat fel se tudnam mind sorolni. Duh,melyet reszben a sajat magam hibaja keltett,banat es fajdalom,hogy ha esetleg megis sikerulne ezzel megutaltatnom magam veluk,akkor en azt,hogy fogom majd atveszelni,puszta idegesseg es frusztracio ami meg a gyilkossag ota megmaradt,es az eros bun tudat...kepes voltam megrikatni azt a fiut aki ezidaig vegig csak segitett nekem...akar testileg akar erzelmileg...egy szornyeteg vagyok.
Igy csak remegve lokom el magamtol a fiut majd kezdek el az ajto fele battyotni,am ekkor kezdem csak igazan erezni annak a ket utesnek az erejet,mivel egy pillanatra elvesztem egyensulyomat igy a foldre rogyok,de nem habozva tovabb,gyorsan odamaszok az ajtohoz es leulve,a hatamat a fa nehez tamlajanak tamasztom.
Csak ulok ott,es nezek ki kisse uveges tekintettel a fejembol,mikozben nehany konnycseppnek meg igy is sikerul megszoknie karmaim kozul. Ekkora idiotat mint en,meg vilag nem latott...

Abraham
Ahogyan a nevemen szolitott... Meg konnyes, riadt tekintettel soportem hatra a halyam es igy latszodott ki mindket szemem. Ahogyan meghallottam a hangjat... Valami rortent... Valami olyan aminek nem lett volna szabad... Beleszerettem... Ebben a pillanatban ereztem, mintha gyomron vagtak volna, majd a szivem szorongatnak. Amint elindult az ajto fele, begornyedtem. De amint elesett, lefagytam.
-Maya!-az a hang. Az az erzelem... Egyszerre szolaltunkfel baltival. Itt volt o is. Ugyanugy latott hallott mindent esniranyitotta a testunk. Meg sose volt ehez foghato. Egyszerre boltunk felszinen mindketten, megsem szurta a szemunk a masik, mert most csak egy szemely szamitott.
-Idiota barom!-szolaltam fel, mar azt sem tudom melyik enemmel. A karjaimba veve a lanyt alltam ott vele a szoba kozepen.
-Ne probalkozz... Ugyse megyunk el. Nem hagyunk magadra.-eletemben elosszor beszeltem tobesszamba. Valahogyan ehyszerre voltunk kepesek mindketten letezni. Lassan hajoltam a lanyhoz es meg mindig a karjaimba tartva mint egy gyenge kisgyereket szoritottam az ajkam az overe, majd finoman cirogatva nyelvemmel az ajkait hatoltam be lassan egy gyengeden a szajaba.

Maya
Mikor le idióta barmozik, csak észrevehetetlenül biccentek egy aprót fejemmel,hisz igaza van. Meg jelenleg se erőm se kedvem nincs visszaszólni...mondhatni jelenleg még élni sincs kedvem. Később a karjaiba vesz,és mondja hogy ne próbálkozzak mert úgy se mennek el..ott pattant el valami bennem.
Már nyitottam volna további szavakra számat, mikor a fiú egyszer csak ajkaimra tapasztja az övéit. Először teljességgel lefagyok de később végül mégis viszonzom a csókot,ám most meglehetősen bátortalanul,és közben kezeimet már önkéntelenül is átfonom tarkója körül.
Könnyeim ekkor viszont újra előtörnek,így a meleg folyadék csak patakokban kezd el végigfolyni arcomon,és ehhez még akaratlanul is, de az erős remegés is hozzátársul. Mikor elválnak ajkaink, fejemet nyomban a fiú nyakába fúrom.
-Miért...mégis miért teszitek ezt velem..?-szipogok halkan és hangom sokszor el is csuklik a rengeteg könny miatt. Fejemet eközben jobban a srác kulcscsontjához szorítom.
Igen..és most tartok ott hogy már én sem tudom mit akarok pontosan.. Igaz még mindig szükségét érzem annak,hogy valamilyen módon eltávolodjak tőlük..de most..teljesen belegondoltam abba,hogy így majd milyen lesz a jövőm..mint egy össze nem rakott puzzle melynek néhány darabja örökre elveszett..igen,körülbelül ehhez tudnám hasonlítani.

Ahogyan visszacsokol, halkan felnyogok. Amikor eltavolodunk mar hajolnek vissza a masodik adagert mikor a mellkasomba furja a fejet es megkerdezi miert tesszuk ezt vele.
-Mert szeretlek.-suttogok hallkan a nyakaba hajolva.
-Pontosabban szeretunk. Mint kiderult az a kis kocsog is beledesett. Te lettel az elso kozos pobtunk.- doromboltam finoman mint valami vadcica. Kulonos mod nem erdekelt hogy mindketten vonzodunk hozza. Talan mert nem akartam artani neki azzal hogy valasszon koztunk
-huh csunyan beverted a fejed.-fektettem le az agyra es befekudve melle kezdtem simogatni a homlokat.

Maya
Ahogyan fejemet egyre inkabb mellkasahoz nyomom,folyton csak a dontesemen torom a fejem mikor hirtelen....hogy en mekkora egy idiota vagyok. Erre az apro gondolatra dontesem is azonnal megvaltozik es konnycsatornaimnak is sikerul vegul kiuresedniuk. Kedvem meg nem teljesen ert vissza de annal,ami az elobb volt,boven jobb.
Mikor meghallom a fiu valaszat,csak joizuen felnevetek majd megemelem fejemet hogy rendesen bele tudjam furni meg kisse konnyes tekintetem az ovebe. Az a felemas szem par ujra csak megigezett...
-Es akkor ezzel megtettetek az elso lepest a koztetek levo baratsag kialakitasa fele.-biccentem egy halovany mosoly kisereteben oldalra fejemet es magamban elhatarozom hogy majd nagyon azon leszek hogy legalabb egy kicsivel jobb viszonyt teremtsek koztuk...bar mondjuk az en maganakcioim mindig sz*rul sulnek el..de nem baj,egy ujabb probat meger nem?
Mikor ujra az agyra kerulunk es a fiu elkezdi homlokomat simogatni,csak keseruen mosolyogva legyintek egyet.
-Csak egy apro kis serules.-nem nagyon verem nagy dobra a sebet de ezen kivul azert viszont faj rendesen.-Amugy meg..-biccegetem ide-oda fejemet,majd csak kozelebb hajolok a fiuhoz.
-En is szeretlek titeket.-valik mosolyom ekkor mar teljesen tisztava es kesobb ajkaimat finoman az oveire tapasztom es probalok ugy csokolni hogy abban benne legyen minden jelenlegi,jo erzesem.

Amikor azt mondja ezzel meg is tettuk az elso lepest, csak kiraz a hideg.
-Konyorgom kimelj meg ettol...-vinom fel a el szemoldokom egy feloldalas mosoly kereteben. Mikor finoman hozzamhajol en is reflexxeruen hajolok fele es hagyom hogy megcsokoljon mit en orommel viszonzok ugyanugy csak talan egy kicsivel vagyakozobban

Maya
-Hát de most miért ne? Szerintem tök cukik lennétek együtt..M-mármint barátként! ><-javítom ki gyorsan magamat, de ekkor viszont belegondolok hogy milyen is lenne ha ők ketten.....~ ..Nem nem NEM!!
Később,mikor viszonozza a gesztust, csak belemosolygok a csókba és egy kicsit közelebb húzódom hozzá.
-Megint elfelejtettem..-sóhajtok fel halkan,fejemet csóválva miután elválnak ajkaink.-Az ígéretemet, mit még a másik világban megfogadtam..-dőlök le mellé,bele a pihe puha paplanba, mire már önkéntelenül is, aranyosan nyammogni kezdek.
-Most már esküszöm,soha többet nem szegem meg a szavam,történjék bármi.-fordulok hirtelen a fiú felé,és fúrom bele magabiztos tekintetem az övébe, majd pillanatokkal később már főlök is vissza a kényelembe.

Mikor mondta. Hogy aranyosak Lenben egyarnyalattal zoldebb lett az arcom.
-Na most fejezd be de nagyon surgosen!-morogtsm de ekkor hozzambujt es azt mindta, hogy mostmar betartja az igeretet elnevettem magam.
-Nagyin helyes!Bar...en az enyemet lehet nem leszek kepes...-simult a kezem a hasara es kezdett lehebb csuszni. De a koldokenel hirtelen megallt.
-Ne aggodj nem hagyom, hogy bantson!-mobdtam mehnyugtato hangon es kaptam le rola a kezem. Az egez olyan volt mintha a szemelyisegeim lokdosnek egymast oda vissza higy eppen ki szolaljon meg vagy iranyitson mert kezdenek egyenranguak lenni es ez fusztral.

Maya
Mikor meglátom arckifejezését, nem bírom ki, újból csak felnevetek. Ezt nem hiszem el..képesek voltak pár pillanat alatt visszahozni régi,mosolygós énemet..bár ezért egy pici bűn tudat még mindig motoszkál bennem valahol, de legalább erre a kis időre sikerül elfelejtenem ezeket.
-Jó jó, abbahagytam!-hagyom abba nagy nehezen a röhögést is, majd mikor meghallom a fiú szavait, egy pillanatra megszeppenek, és mikor keze hasamra siklik, szemeim is kikerekednek kissé,annak a pillanatnak az erejéig.
De ekkor a következő szavaknál, a kéz már el is húzódik testemtől, mire én még csak mindig ugyanígy pislogok kissé megszeppenve magam elé, de végül csak egy apró mosoly kíséretében tudom le az egészet, és bújok teljesen a sráchoz.
-Nemsokára hajnalodik.-jegyzem meg csak úgy magamnak, miközben halkan szuszogok tovább,de ekkor hirtelen,először enyhe de később,egyre erősödő fájdalom hasít fejembe, mire csak halkan nyöszörögve fordulok meg,így immár a hátamat mutatva. Ekkor óvatosan fejemhez kapok és csak finoman elkezdem a homlokomon lévő sérülést simogatni, mintha ez valamit is enyhítene a fájdalmon.

Mikor mehgjegyezte hogy mindjart hajnalodik csak halkan felsohajtok.
-Tessek mostmar aludni.-suttogom finoman mire a lany hatat fordit nekem, igy en onnan olelem at ugy hogy mostmar tenyleg ne tudjon kiszokni a kezeim kozul kertezeket gyilkolaszni. Mikor meglatom hogy a homlokahoz nyul, csak osszevonom a szemoldokom.
-Hulyegyerek kell neked szineszkedni-morranok ra de aztan feljebb emelkedve kezdem el apro puszikkal elhalmozni az erintett helyet. Igen ez a ket teljesen ellentetes szemelyisegem ...