Gimnazista élet /játék/

Itt lehet játszani.
~Jó játékot!

//Folytatas~//
Rikyu
Mar vagy egy 4-5 perce csikizhetem a lanyt...de olyan jo kinozni ot...~
De egy kis ido mulva viszont, angyali lelek letemre,kezdem megsajnalni ot...de nehogy azt higgye,hogy csak ugy elengedem.
-Es mit kapok azert ha elengedlek?-szolalok fel majd csak eleresztek egy halovany am kisse megis ordogi mosolyt majd csak tovabb csikizem Alice-t.
Nos akkor a mostani allaspont hogy vagy ad valamit josagomert cserebe,vagy tovabb kinzom ott boldog lelekkel. A dontes innentol mar az o kezeben van.

Alice
Ahogy meghallom hogy van lehetosegem ultimatumra, egybol megszolalok.
-Barmit! Amit csak akarsz! -mondom kisse hangosan, es mar lihegve is. Meg mindig probalom lefogni a kezeit, de mindig elrantja oket.
-Riky...!-mondom mar voros arccal. Mar alig kapok levegot. Ahh ez mar rossz... :C

Rikyu
Oh,szoval barmit? Ezt meg megfogja banni...
Erre egy szempillantas alatt eleresztem a lanyt majd tovabbra is ulo helyzetben maradva,osszefonom karjaimat mellkasom elott.
-Hm...-esek hatalmas gondolkodoba mikozben neha csettintek egyet nyelvemmel,es ekkor hirtelen eszembe jut valami.-Maradj nyugodtan ebben a ruhaban,mert ez illeni fog a holnapi szerepedhez.-villantok egy pimasz mosolyt majd csak vegignezek Alice fekete feher,szobalany ruhajan.

Alice
Lehigve nevetgelek tovabb, es az arcom dorzsolom. A keresere egybol felpattanok, mire kicsit meg is szedulok. Megfogom a csuklojat es ijedten nezek ra.
-Mi? Mi van?! Milyen szerep?! Mirol beszeeeeeelsz?! -kezdem razni a csuklojat mikozben nyafogok neki. Hat ez nem igaz! Ezt megint megcsinaltam.... Remelem...Nem valami "olyat" ker...
-Azonnal mondd el!

Rikyu
Nyáh, úgy látszik nem érti miről beszélek..csak sóhajtva csóválom meg fejemet.
-Először is nézz magadra.-mutatok a lány ruhájára.-Szerinted kik szoktak ilyen ruhákat viselni?-lusta vagyok egyből elmondani neki, hogy mire gondoltam így most majd lépésenként rávezetem...addig sem unatkozom.   

Alice.
Lenezek magamra, es a fekete ruhacskamat es rajta a feher kotenyt bamulom. Egy par.masodpercig neman meredek magam ele majd lassan Riky-re nezek.
-Azt akarod mondani hogy holnap szobalanyosat kell jatszanom? -emelem meg enyhen az egyik szemoldokom. Nem akarok hinni a fulemnek...most komolyan azt akarja hogy egesz nap szolgaljam majd ki? Az nem.megy parancsra, van mikor van hozza kedvem es van mikor nincs.

Alvin:
Felpillantottam az iskola épületére majd bevágtam azt a szokásos fintoromat...nem tetszett ez a kicicomázott hely, látszott, hogy mik járhatnak ide...mindenki tudálékos meg okoska...inkább tanultam volna szarul. A kolesz felé mentem, hogy lepakolhassak, nem is tartott sokáig ez az akció...szépen levágtam a táskámat az ágyra aztán már mentem is körbelesni, hátha ráakadok valami balekra idő közben, akit szívathatok és kicsinálhatok. Zsebre vágtam a kezemet majd felhúztam a felsőm csuklyáját és a sulit jártam körbe...az udvaron meg levetődtem egy padra de úgy, hogy átvetettem a lábamat rajta majd szépen elfeküdtem és az eget bámultam, miközben a kezemet a tarkóm alá raktam. Ásítottam egyet és már előre éreztem, hogy szenvedés lesz ez az év...tuti egy értelmes alak sem lesz itt.

Rikyu
-Csak egy picit naaa~-vigyorodom el aranyosan miközben néha-néha összeérintem hüvelyk-és mutatóujjam ezzel a mértéket jelezve, de ekkor eszembe jut hogy milyen kétségei lehetnek efelől.-De nem fogok túlságosan is perverz dolgokat kérni, megígérem! O^O-bólintok egy hatalmasat majd csak visszadőlök az ágyban.

A nap ragyogóan sütött. Jó szokásomhoz hiven a kis összecsukhatos napágyammal feküdtem az idkola tetején ès süttettem a hasam. A naptejem már szinte felszivodott ezzel fehér szivecske formáju nyomot hagyva a hasam jobb alsó fèltekén. Unottan néztem le az udvarr. Minden olyan sablonos és egyhangu. Pár zöld épprn a kis kertecskét igazitgatta az üvegházban. Milyen édesek... Egyszer csak egy eddig ismeretlen fiucska lépett az egyik padhoz, és telepedett le rá. Gonosz vigyor futott vegig az arcomra, s emeltem fel a kis müanyag golyós játékpisztolyom. Egy hanyag lövéssel dörrrent el, s a kis sárga golyó egyenesen a srác feje mellett hasitott el a fanak csapodva visszapattant a fiu tatkojanak. Szemem gonoszan csillogott a rendőrnapszemüvegem mögül.

Mickie:
A nap ragyogóan sütött. Jó szokásomhoz hiven a kis összecsukhatos napágyammal feküdtem az idkola tetején ès süttettem a hasam. A naptejem már szinte felszivodott ezzel fehér szivecske formáju nyomot hagyva a hasam jobb alsó fèltekén. Unottan néztem le az udvarr. Minden olyan sablonos és egyhangu. Pár zöld épprn a kis kertecskét igazitgatta az üvegházban. Milyen édesek... Egyszer csak egy eddig ismeretlen fiucska lépett az egyik padhoz, és telepedett le rá. Gonosz vigyor futott vegig az arcomra, s emeltem fel a kis müanyag golyós játékpisztolyom. Egy hanyag lövéssel dörrrent el, s a kis sárga golyó egyenesen a srác feje mellett hasitott el a fanak csapodva visszapattant a fiu tatkojanak. Szemem gonoszan csillogott a rendőrnapszemüvegem mögül.

Alvin:
Lecsuktam a szemeimet majd unottan ásítottam még egyet, de unalmas ez a hely...semmi fasza nem történik ez így baromi jó nem mondom. Elhúztam a számat majd felmordultam, de ekkor eltalált valami kemény és a lényeg, hogy k*rvára fájt. Egyből felültem és had ne mondjam milyen gyilkos tekintettel néztem körül, de mivel csukva volt a szemem nem tudtam merről jött.
- A jó anyádat! - vicsorogtam majd felvettem a golyót és jól eldobtam a francba és azt hiszem én is eltaláltam valakit, mert egy elég hangos nyögést hallatszott, de letojtam. Figyeltem hátha megpillantok egy gyanús nyomit, aki dobta, de az udvaron egy ilyen alak sem volt...sőt rajtam kívül elég kevesen. Felnéztem a sulitetőre és ott egy csajt láttam, akire ferde szemmel néztem...
- Hé! Te dobtad ezt? Mert, ha igen jobb, ha letolod ide magad... - kiáltottam fel jó hangosan és dühösen, hogy azt tuti meghallotta.

Mickie:
Vigyorogva figyeltem ahogyan szegény szerencsétlen forgolodik keresve a tettest. Nem lehet igaz, hogy nem vesz eszre...De béna! Ám rkkor felnezett el lattam hogy nem eppen most loptam be magam a szivebe. A hangjaval nem volt srmmi gond, hiszen orditott, de az a stilus... Hát igy kell bánni egy hölggyel? Erre a gondolatra csak elfintorodtam, majd felemelve a pisztolyt egy ujabb golyot eresztettem immar a laba ele ami felpattanva sipcsonton talalta. Uhhh... Ez csiphetett... Ezt kovetve csak vigyorogva integettem neki, majd kituntem a latokorebol.

Alvin:
Mi a frászt képzel ez magáról? Még neki állj feljebb a stílusomon, amikor ő lő rá egy ismeretlenre ezzel a szar golyóval...de jó most biztos bűnbánóan kellene esedeznem előtte csak mert lány. Elhúztam a számat, de még egyszer rám lőtt...na menj a...Felszisszentem mekkora kis sunyi onnan fentről könnyű lövöldözni másokra...Vigyorogva eltűnt meg integetett. Persze ezt nem fogom annyiban hagyni remélem ezzel tisztában van. Elindultam a suliba remélem még ott lesz, mert ezt azért nem ússza meg ilyen könnyen. Jó nem fogom megverni annyira nem vagyok állat meg bunkó, de azért angyal sem... :p Felmentem a suli tetőre (vagy hol van Mickie...gondolom ott Xd) majd elé léptem, (ha még ott van) és ledobtam a golyókat a lábaihoz.
- Mi van így szokásod ismerkedni, hogy golyókkal lövöldözöl mint egy ovis? - kérdeztem rápillantva felvont szemöldökkel.

Mickie:
Visszafeküdtem a napágyamra és tovább süttettem a hasam. Vajon mennyi idő, amig felér ide, ha egyáltalán feljön. Ekkor néhány felhő takarta be a világító golyómat, mire elfintorodtam. Csúcs... Hirtelen kivágódott az ajtó és a srác lépett be,ki rajta.
-Akarod, hogy így ismerkedjek?-vigyorogtam játékosan, majd a játékpisztoly csövét az ajkamhoz illesztettem, mint aki nagyon elgondolkodni. Alaposan végigmértem a fiút egy pillanat alatt. NA az biztos, hogy az ő arcát megjegyzem.

Alvin:
- Ja, nagyon akarom mit ne mondjak! - villantak meg a szemeim, közben vigyorogtam elég ördögien majd pár lépést tettem még felé, de végül megálltam aztán csak amolyan a szokásos lenéző stílusban végignéztem rajta. Legalább nem olyan unalmasnak tűnik mint a többiek, de azért ez a golyóval lövöldözünk másokra...mindegy. Lazán vettem a dolgot és végül lenyugtattam magamat, hogy ne az első pillanatban lökjek le valakit a tetőről.
- Alvin vagyok egyébiránt...ha már így összehozott minket a játékstukkered. De ne szokj hozzá, hogy ilyen könnyen megúszol két lövést. - mutatkoztam be végül, és lehúztam a csuklyámat a fejemről mert marhán kezdett zavarni.

-Szívesen. vigyorogtam gúnyosan, mikor mondta, hogy nagyon akarta. Csak néztem, ahogy közelebb jön, majd bemutatkozott. Kifujtam a levegőt, majd lehuztam a polom és felültem.
-Mica.-nyujtottam felé a kezem. Így hogy már nem volt rajta a kapucni, jobban végig tudtam mérni az arcát. Nem is olyan rossz...Talán nem is fogok annyira unatkozni...

Alvin:
Figyeltem a reakcióit, lehúzta a pólóját majd felült. Mindezt tök nyugodtan néztem végig és a bemutatkozását is. A felém nyújtott kezét megráztam, de így még közelebb lépkedtem. Tekintetem végig flegma volt ez nálam azt jelenit most épp jó kedvemben talál valaki, bár az előbbi lövöldözést nem vettem ki a fejemből. Elengedtem a kezét aztán az épület szélére mentem és lebámultam majd a lány felé fordultam megint.
- Gondolom nagyon jól esett szétlőni a lábamat...nem baj ezért az adósom lettél! - fogtam meg az előbbi lövés helyét...majd lesz rajta pár kék zöld folt díszítésnek, de az nem baj, ha én lőnék rá az kicsit másképp nézne ki, mivel nekem van igazi fegyverem is.
- Na, és mit kavarsz itt a suli tetőn, szeretsz a tetőről kiszemelni embereket vagy inkább spontán elütöd az unalmas óráidat semmit tevéssel? - kérdeztem meg, de lehet a válasza nem nagyon izgatott látom, hogy sütteti a hasát nagyban mint valami szabadtéri strandon.

Mikor megrázta a kezem, elégedett mosoly kúszott az arcomra. Nem érdekelt a flegma feje, én is szoktam, ha olyan a kedvem...
-Senkinek sem vagyok az adósa, hacsak nem én mondom neki.-tolom vissza a napszemüvegem a szememre, mert kisütött a napocska.
-Szerinted?-tártam szét a karjaim. Komolyan ez azt hiszi, hogy éppen delfinen lovagolok a viz alatt, vagy mi?
-Amúgy meg... Vagy ez...-huzom kicsit lejebb a szemüvegem, hogy kilássak felette.-Vagy pedig elnyomisodok a gyökereket csíráztatva.-böktem a fejemmel az üvegház felé. Nem azt mondom, hogy menthetetlenek, csak hogy még nem találkoztam egy valamirevaló gyomlálóval sem.

Alvin:
- Chh..hát sajna ezt buktad...nekem akkor is adósom vagy...még ha nem is tudsz róla. - vágtam be egy vigyort egy újabb ördögi fejjel, majd a kezemet karba tettem (így kell ezt mondani? XD) Jól van nem kell fennakadni babám...gondoltam, hogy az agyadat főzöd...forgattam meg a szemeimet. Micsoda kis befőtt mindenen bevágja a sértődöttet. A következő felszólalásán felnevettem elég gúnyosan.
- Jahh ez igaz! De itt ki nem nyomi...eddig egy értelmes fejjel sem találtam magamat szembe a suliban talán te nem okozol akkor csalódást. - vetettem egy pillantást az üvegház felé gúnyosan majd végigropogtattam az ujjaimat mint a zongorán.

-Azt majd meglátjuk.-vigyorodtam el hasonlo képpen, majd tovább süttettem magam. Kiélveztem a nap minden halovány fényét.
-Teljesen nyugodt vagyok.- mosolyogtam valoban higgadtan a kis vizfelkapos megjegyzesere. Ekkor elment a map es suru fekete felhok boritottak be au eget.
-Na ez...Ez fel tudja cseszni az agyam!-mutattam vicsorogva az égre, majd felpattantam es összecsuktam a székem amit aztan egy vedett helyre vittem.
-Köszönöm.- hakoltam meg urihölgyesen a méla cinizmissal az arcomon. Még hogy talán nem okozom csalódást? Beképzelt pöcs...
-Na mivel én nem akarok megázni...- fordultam sarkon- Pápá- rebegtettem meg az ujjaimat a vállam főlött, immár háttal állva. Lassan kezdődött az óra(nembaj h este van xd) es meg elotte le akartam ugrani a bufebe...

Alice
-Nem is hagynám hogy pervez dolgokat kérj. -fordulok el karbatett kezekkel. 
-Ch...Itt én vagyok a princess... -puffogok az orrom alatt. Méghogy ő nem fog perverzségeket kérni! Cöh! Nincs aki hagyja hogy azt kérjen.
Feléfordulok, de még mindig karbafont kezekkel, és kissé morcos tekintettel nézek rá.
-Jó! De csak mert megtartom a szavam! Ami nem tetszik nem teszem meg, ezt már most mondom!

Alvin:
- Biztos vagyok benne... - tettem még hozzá a dolgokhoz lazán, ha én egyszer eldöntöttem, hogy tartozik az úgy is van és kész. Na de jó...úgy tűnik az időjárás reagált a kedvemre...beborult és lassan esni kezdett mire morogtam egyet, aztán inkább elindultam vissza az ajtóhoz, de úgy tűnik ő megelőzött közben.
- Én is megyek, ha nem látnád...nincs kedvem péppé ázni. - vontam fel a szemöldököm, semmi kedvem az esőben halálra ázni, mert máris szakadni kezdett. Fasza tuti kib*szott időjárás úgy szeretlek. Elméletben lesz óra is szóval ez az egész annyira tündéri de komolyan, utálom a sulit(tényleg este van? én am nem tudom XD) Visszamentem az ajtóhoz, ha jött, ha nem de gondolom jött mert már annyira menni akart...beléptem a suli épületébe aztán a lépcsőn lefelé elindultam, a nagy hercegnő meg biztos jön már utánam vagy majd elém rohan, hogy abban is első lehessen és a hátát mutassa, különösebben nem izgatott sőt tojtam rá jelenleg. Nagyon jó a hajam meg ennyi idő alatt is jól elázott szépen rálapult a fejemre, most olyan lehetek, mint egy trópusi vihart megélt kókusz vagy épp olyan mint akin végigszántott a tehén nyelve.

Milor kijelentette, hogy o is jon mert nem akar szarra azni, csak megvontam a vallam. Am mikor elem vagodott, segtodottem felvontem a szemoldogok.
-Chhh... Ugyan kerlek- orodtam el. Egy ideig neztem a hatat, de aztan eszreveve vizes hajat elvigyorodtam. Felgyorsultam igy kozvetlenul moge ertem. Hirtelen turtam bele es borrzoltam ossze a vizes hajat, majd be is fordultam a kovetkezo folyoson mi a lepcsokhou vezetett.
-Minden jot!- vihogtam meg gunyosan hatra, majd mar cammogtam is le a lepcson egyenesen het emeler melyre az arkadokhoz ahol szarazan eltudtam jutnibaz udvaron levo bufeig.

Alvin:
Nagy vigyorogva mentem előre, már nem is nagyon törődve a mögöttem baktató lánnyal. Egyszerre hallottam a felgyorsuló lépteket magam mögött, reméltem nem ront nekem mert akkor tuti utána megyek és lenyakazom. De a remény elszállt és a vizes hajamba túrt majd szépen összeborzolta, aztán fogta magát és eltűnt a lépcsők felé de még egyszer visszaszólt gúnyosan vihogva.
- A jó édes.... - morogtam dühösen szétálló hajjal, próbáltam visszalapítani, de végül inkább ráhúztam ideiglenesen a csuklyát. Lelépcsőztem, de már el is varázsolódott valamerre, pedig szívesen utána mentem volna és visszaadtam volna a lövöldözésért és most már ezért is azt ami jár.
- Jól van, ha harc hát legyen harc... - vigyorodtam el ördögien hozzá még a szemeim is megvillantak. Ha valakit már bevettem a listámba annak vége az egyszer tuti és jelenleg a kedves lányka az első helyet nyomta több fafej híján, így az ő életét fogom megkeseríteni...szegényke nem tudja kivel kezdett ki. Elbaktattam a suliban a teremig, ahol az unalmas órák fognak fárasztani egész évben.